- Divatos kifejezés mostanság a „kitörési pont”. Tudvalévő, hogy a tűzoltók elképesztően
kevés pénzért irdatlan megterhelést szenvednek el. Milyen kitörési pontok találhatók
ebből a kilátástalannak tűnő helyzetből?
- A parancsnoki pályázat kiírója a pályázóktól egyértelmű terveket kívánt látni,
olyanokat, amelyeknek szakmai és kistérségi elképzelések mellett vannak a finanszírozást
érintő pontjai is. Elsősorban olyan helyzetbe kell hozni a finanszírozásunkat,
amely megoldja a mindennapos likviditási gondjainkat: saját bevételi forrásokra
kell szert tennünk. Ilyenek eddig is voltak, de gyarapítani kell azokat a szolgáltatásainkat,
amelyekért térítést kapunk.
- Netán fizetni fogunk ezentúl a tűzoltásért is?
- A tűzvédelemért természetesen nem lehet pénzt kérni, de bizonyítható szándékosság
és minősített gondatlanság esetén a mentési költségeket – ugyanúgy, ahogy a kártérítést
is –véleményem szerint rá kellene terhelni a károkozóra. A rendőrség a helyszínelésért,
a mentők a szállításért kérnek pénzt, csak a tűzoltóság nem kap semmit, pedig
kopnak a védőruháink, elhasználódnak a járműveink, eszközeink, felszereléseink,
fogy az üzemanyag, dolgoznak az embereink. Amikor egy gondatlan vállalkozó miatt
a Széchenyi téren lévő lakóház tetejét letépte a szél, nekünk több mint hetvenezer
forintba került a kiszállás és a hatórás munka… És ez csak egy havaria esemény
volt az évi 481-ből, amelyet 2006-ban megoldott a parancsnokságunk. Nem csak az
elveszett javakban keletkezett kár számít költségnek, hanem az élőerő szakmai
tudásának igénybe vétele is. Tavaly négy-ötmillió forint költségünk volt a gondatlanságból
okozott esetek miatt.
- Milyen források kínálkoznak még?
- Veszélyes fák kivágását és egyéb megelőző intézkedéseket például szintén térítéses
formában tudnánk ellátni, oktatási, rendezvénybiztosítási tevékenységet most is
folytatunk. Ugyanúgy, ahogyan tűzoltó készüléket is forgalmazunk. Vásárlóink nemcsak
versenyképes piaci áron jutnak a készülékekhez, hanem vásárlásaikkal a tűzoltóság
finanszírozását is segítik. Továbbra is kérjük a vállalkozók és a lakósság segítségét,
működő közhasznú alapítványunk támogatásával komoly segítséget kapunk műszaki
szakmai fejlesztéseinkhez. További lehetőségünk, hogy sok lábra állítsuk a finanszírozást:
mivel kistérségi feladatkörünk van, ne csak Szentendre szálljon be a támogatásunkba,
hanem arányosan mindazok a települések, amelyekben szolgálatot teljesítünk. A
kiadásokat úgy tudjuk csökkenteni, hogy a meglévő épületünket racionálisan használjuk
ki. Kistérségi katasztrófavédelmi központtá szeretnénk alakulni, a területünkön
létesülő kiképző- és raktárközpont a térség számára többcélú kihasználtságú létesítmény
lenne. Ha a raktár egyik felét a saját eszközeinkkel műszaki mentési, kitelepítési
eszközökkel töltjük fel, a másik felét használni tudja a kistérség: például tarthat
benne az ár- és belvízi védekezéshez elengedhetetlen homokzsákot, azonnali bevetésre
készen álló szivattyúkat, mobilgátat, hiszen valószínű, hogy előbb-utóbb újra
szükség lesz rá.
- Úgy értsük az elmondottakat, hogy legyen kistérségi szintű a tűzoltóság?
- Pontosan. Bár a helyzetet árnyalja, hogy Pomázon önkéntes köztestületi tűzoltóság
működik, amely négy település műszaki mentését látja el, velük nagyon jó szakmai,
baráti kapcsolatot ápolunk. Elsőfokú tűzvédelmi hatóságként tizenhárom településen
hatósági, szakhatósági tevékenységet, a Dunakanyar kilenc településén tűzoltási
– műszaki mentési tevékenységet is ellátunk. Ehhez a munkához évente 226 millió
forint állami normatív finanszírozást kapunk, amely tavaly a bérekre sem nagyon
volt elég, nemhogy a járművek üzemeltetésére, eszközeink, felszereléseink javítására,
pótlására és az épület fenntartására. Ehhez járul hozzá az önkormányzat – jelenleg
kb 90%-ban csak a szentendrei – a maga lehetőségei szerint. Ha más települések
is támogatnának, kedvezőbb helyzetbe kerülnénk.
- Mi a távlati cél, amellyel tovább emelhető a tűzoltó munka színvonala?
- Nagyon fontos szakmai tény, hogy tűzeset, vagy műszaki mentést igénylő esemény
bekövetkezésekor a beavatkozás sikere az első 12-15 percben gyakorlatilag eldől.
Ezért azon dolgozunk, hogy a tűzoltóság minél jobban lefedje az általa védett
területet, és a riasztási- vonulási idő lehetőség szerint ne haladja meg a 10-12
percet. Véleményünk szerint a kistérségi modern tűzvédelem záloga a kihelyezett
hivatásos tűzoltó-őrs létrehozása, például Tahitótfaluban, ahonnan működési területünk
északi régiója, és a Szentendrei-sziget tűzvédelme az uniós normáknak megfelelően
biztosítható lesz. A kistérség lakói büszkék lehetnek az – uniós mércével mérve
is – modern tűzoltási – műszaki mentési felszereléseinkre, jól kiképzett, nagy
gyakorlattal rendelkező profi, személyi állományunkra. Biztosan állíthatjuk, hogy
a szentendrei hivatásos tűzoltóság által a térség lakossága, épített és természetes
környezete számára biztosított védelem az országos átlag felettinek mondható.
Mindezen tények mellett tűzoltóságunk a katasztrófavédelem szerveként nagy hangsúlyt
fektet a tűz- és katasztrófavédelem további megerősítésére, akár új egyedi, alternatív
megoldásokkal is.
- Hogyan bírják a rengeteg munkát? Ki segít Önöknek, és mire volna még szükségük?
- Nagyon hatékony az együttműködés a polgárőrséggel, de jó volna egy önkéntes
tűzoltó egyesület, amely fedővédelmet tud ellátni mellettünk, valamint együtt
tud működni velünk. Ifjúsági tűzoltóság is kellene, amelyben a fiatalok megtanulják,
melyek a tűzvédelem alapjai, kiképzésük után természetes utánpótlásává válnak
a tűzvédelem szervezetének. Parancsnokságunk felvállalja a kiképzést és technikai,
védőfelszerelés biztosításával segíti a munkát. Még több mentő szakápoló képzettségű
hivatásos tűzoltóra lenne szükség, hogy mentés közben az emberéleteket hatékonyabban
tudjuk megmenteni, a sérülteket szakszerűen ellátni, beavatkozásainkat egészségügyi
szempontból biztosítani, amíg a mentők a helyszínre érkeznek. Hosszú távon a Salon
de Provence-ban látott példa is irányadó lehet: ott nincs külön mentős és tűzoltó,
csak mentős képzettséggel bíró tűzoltók. A baleseti egészségügyi mentést praktikusan
a tűzoltóság láthatná el kistérségi baleseti mentőszolgálat formájában. Álmunk
még egy 30-40 méteres magasbólmentő jármű, amellyel speciális feladatainkat is
el tudnánk látni. A legfontosabb azonban, hogy továbbfejlődjön az Ipar utcai központunk,
és a lehető legésszerűbben használják ki egy katasztrófavédelmi központ céljaira,
ahol optimális esetben a mentőkkel együtt tudunk dolgozni. Ide, a mi épületünkhöz
egy újabb szárnyat felhúzni sokkal olcsóbb, mint egy új központot építeni nekik.
A tűzoltóság és a mentők helyi szervezete ezzel sokkal hatékonyabb munkát tudna
végezni a dunakanyari és pilisi kistérségben élők biztonsága érdekében.
Bokor Tamás
Forrás: Szentendre és vidéke
